A patkány (Rattus) az emlősök (Mammalia) osztályának a rágcsálók (Rodentia) rendjébe, ezen belül az egérfélék(Muridae) családjába tartozó nem. A köznyelvben patkány alatt leggyakrabban a vándorpatkányt vagy a házi patkányt értik.

Korábban jelentős szereppel bírtak a pestis (fekete halál) vektoraként ismert bolha terjesztésében, főleg a házi patkány él az ember szoros környezetében.

Egy patkány egy évben kb. 20 kg. élelmiszert fogyaszt el, de ennek a többszörösét megrágja illetve ürülékével, vizeletével szennyezi, alkalmatlanná téve az emberi fogyasztásra.
Gazdasági kártételükhöz hozzá tartozik, hogy túrásukkal, fészkelésükkel megrongálhatják a közműveket (csatornákat), gátakat és árvízvédelmi létesítményeket. A beton és a fém kivételével mindent megrágnak.
A vándorpatkány különösen szapora, szemben a házi patkánnyal ami évente két, esetleg négy alkalommal szaporodik.

A vándorpatkány leginkább az épületek közvetlen közelében, földlyukakban él. Fészkét az épületek alá fúrja, de gyakran telepszik meg kész üregben, amelyet kibővít. A patkányjáratot a felszin alatt 30-50 cm-re találjuk, a kiszélesedő rész funkcionál fészekként. A több lehetséges kijárat közül egy az épületbe vezet, egy az épület közvetlen közelében a szabadba és néhány kivezethet egészen messze, biztonságos menekülő utat biztosítva. Ha a fészek megtelik, a patkány által behurcolt hulladékkal, akkor elhagyja és újat épít. Nagyvárosokban a csatornahálózat is az élőhelyéhez tartozik, falvakban szeméttelepeken, törmelékhalmok közelében ugyanúgy megtelepednek mint a haszonállatok környezetében. Nyáron a szabadban főleg a folyópartokon, gyakran a gátak környékén ütnek tanyát. Kedvező körülmények között mozgási körlete, akciórádiusza 300 méter, messzebbre ritkán vándorol el.
Rendszeresen látogatja a terménytárolókat, falvakban nádfedeles házak padlásán ver tanyát.

A vándorpatkány jellegzetes éjszakai állat, rejtett életmódot folytat, nappal fészkében pihen. A fészekből óvatosan jön elő és megszokott ösvényeken, ún. csapásokon közlekedik, mindig oly módon, hogy egyik oldala valamilyen felülethez közel legyen. A nyílt területeken gyorsan keresztülszalad. Társas életmódot folytat, csordákban él, amelyet több patkányfészek, illetve patkánycsalád alkot. A csordákban egy kifejlett hím vezetésével több ivarérett nőstény és ezek utódai élnek együtt. A táplálékszerzés, az ürülékürítés és a párzás céljára külön-külön területe van, amelyek rendszerint a búvóhely közelében helyezkednek el. Igen tanulékony, ravasz, gyanakvó természetű, az új tárgyaktól ösztönösen idegenkedik és lehetőleg a megszokott élelemmel táplálkozik. Gyorsan fut, jól mászik és úszik, remekül ugrik. Igen fejlett a tisztálkodási ösztöne, táplálkozás, vagy vándorlás után a testére tapadt szennyeződést nyugodt körülmények között azonnal eltávolítja. Szőrét addig nyalogatja, amíg tiszta nem lesz. Farkát a szájához emelve a nyelvével tisztítja meg.

A házi patkány a vándorpatkánynál okosabb, de ösztönei kevésbé védik. Rendkívül ügyes, remekül mászik, de rosszul úszik. Kíváncsi és játékos természetű.

---

 

Egy sikeres rágcsálóirtó program még a rágcsálók megérkezése előtt kezdődik. Ismerje meg a környezetét, keressen potenciális búvóhelyeket a háza környékén. Ez lehet hulladékgyűjtő edényzet, törmelék lerakat, patak, állóvíz, vízelveztő csatornarendszer… stb. A leggyakrabban előforduló vonzó tényező a kisállatoknak, madaraknak a szabadban kihelyezett ételmaradék, eleség. Ezeknek az ételeknek olyan erős az illata, hogy vadon élő állatok egész sorát csábítja az udvarába. Ha egyszer megkóstolják ezeket a tápanyag dús ételeket, megpróbálnak minden nap fogyasztani belőle.
Ha észrevette, hogy rágcsálók jelentek meg a kihelyezett étel eredményeként, NE TÁVOLÍTSA EL addig amíg szakszerű közbeavatkozás (irtás, elfogás) nem történik.
Ha azt gondolja, hogy majd az élelem megvonás segít, akkor ÖN TÉVED. Ezzel csak azt éri el, hogy kényszeríti őket az alkalmazkodásra. Megkeresik az elrejtett élelmiszert, felfúrják magukat az éléskamra alá, felkutatnak minden lehetőséget az élelemszerzésre.

Kisállattartók fokozottan ki vannak téve patkányfertőzöttségnek. Ne gondoljuk, hogy háziállataink eredményesen fel tudják venni a harcot a rágcsálókkal és távol tudják őket tartani. Rágcsáló problémával cégünket felkereső ügyfelek 80%-a kisállat tulajdonos, amely arra enged következtetni, hogy ez a probléma őket nagyobb mértékben érinti.

Lehet, hogy Ön nem tapasztalta a rágcsálók jelenlétét, hetek, hónapok, esetleg évek óta, de az udvaron elhelyezett táplálék oda fogja vonzani a környék, szomszédok életét megkeserítő rágcsálókat Önhöz is.
A kisállat eledeleket tápanyagdúsabbra, finomabbra, szagosabbra csinálják mint valaha, így a rágcsálóknak nincs nehéz dolguk a felkutatásukban.
Miután sikeresen megszabadultunk a patkányoktól el kell távolítani az udvaron hagyott élelmiszereket, hogy a jövőbeli problémát megelőzzük.

Ha nem tudjuk olyan hatékonyan átrendezni a környezetünket, hogy az hatékony védekezést biztosítson a rágcsálók ellen, meg kell próbálni az elfogást vagy az etetést a tereptárgyak (pl. diófa, törmelék halom…stb.) és a ház közé lokalizálni megakadályozva ezzel a házba vagy melléképületekbe való bejutást, mert ha eljutnak az épületekig, sokkal nehezebb és drágább lesz a védekezés.

Ha találunk felfúrásokat (a patkányfészekből ki-be vezető alagutak) az otthonunkban, vagy környezetünkben ne torlaszoljuk el vagy omlasszuk be azokat amíg meg nem szabadultunk a problémától. Gondoljunk bele ha egyszer hazamennénk és minden ajtót és ablakot zárva találnánk és nem tudnánk bemenni, akkor hagynánk és keresnénk magunknak egy másik házat!? Nem! A kártevők sem így viselkednek. Fúrnak maguknak másik járatot földrétegen, fán, műanyagon keresztül.

---

 

A védekezést el kell kezdeni ha kártevői tevékenységekre utaló jeleket tapasztalunk, melyek lehetnek:

• felfúrások
• széklet, vizelet nyomok
• terményen, élelmiszeren megjelenő rágási nyomok
• állat észlelés

Kártevők elleni eredményes védekezés szakmai irányelvei:

1. Kártevő fajának és életmódjának ismerete
       • Az ártalmat okozó kártevő meghatározása, életmódjának ismerete.,

2. Előzetes szemle végrehajtása
       • Kezelendő terület sajátosságai
       • Ártalom jellege, mértéke és kiterjedése
       • Esetleges kártevő-gócok helyei
       • Fertőzöttség mértéke (csapdázás, kiűzés, próbaetetés)
       • A megrendelő részéről szükséges előkészületek (Pl. takarítás, helységbe való bejutás)
       • Helyi adottságok
       • Munka végrehajtásának időpontja
       • Óvó rendszabályok

3. Védekezés céljának meghatározása
      • Maradéktalan elpusztítás
      • Mentesítés, majd az elért eredmény fenntartása
      • Jelentős ártalmat nem okozó szinten való tartás

4. Megfelelő módszerek irtószerek kiválasztása
     • Fizikai
     • Biológiai
     • Vegyi
     • Ezek keverékei

5. Terület felmérése
     • Terület nagysága, anyagszükséglet, munkaerő.

6. Kiválasztott módszerek kifogástalan végrehajtása

7. Elért eredmény megállapítása, objektív mérési módszerekkel
     • Megbizonyosodni az eredményről. Sikerült a kitűzött cél vagy nem.

8. Az elért eredmény fenntartása.
     • Az eredmény fenntartás, valamilyen módszerrel.

 

A védekezés lehetséges formái:
• élőhely megszüntetése: Törmelékhalmok, farakások, búvóhelyek felszámolása. Elérhető élelmiszerkészletek aktív védelme

• patkány csapda: Valamilyen élelmiszerrel csalogatjuk a szerkezethez az állatot, ami mechanikai úton (ütés vagy szorítás hatására) okozza az állat pusztulását.

• Élve elfogó ketrec használata: Ennél a módszernél is élelmiszer a csalétek, azonban a csapda nem okozza az állat pusztulását, csak magába zárja az elszállíttatásáig.

• Patkány etető szerelvénybe helyezett mérgezett csalétek használata: Itt meghatározott minőségű és mennyiségű véralvadást gátló hatóanyagú mérgezett csalétek kerül kihelyezésre zárt etető szerelvényben, oly módon, hogy ahhoz sem haszonállat sem illetéktelen ember ne férhessen hozzá.

---